virtuális  marketing        qr-kód          3D   esemény      interaktív     google           mobil fizetés             Alt-minds          trend     applikáció     film        k+f   kickstarter         szabadalom    foursquare   fordítás       geofencing   hazai  kinect microsoft ipad
android     tablet  facebook      turizmus      Google glass   NFC chip              gaming       iOS   AR browser    szemüveg   Blackberry     SDK  Wikitude          transzmédia   objektum-felismerés    haptika  startup            gondolatébresztő  CES   okoskönyv       DARPA      hadviselés 

A tudatalatti nyomában - CEEDS project

2012/11/23

- Sulák Ádám

Azt hiszem bátran kijelenthetjük, hogy a legfrissebb technológiák egyik határozott iránya és célja, hogy minél kényelmesebbé, hatékonyabbá tegyék az életünket, minél inkább a felhasználók keze alá dolgozzanak, és minél egyszerűbben elérhető legyen maga az információ. Tágabb értelemben véve tehát a fő cél minél több időt és energiát spórolni az emberiségnek, hogy a fennálló szabad kapacitást arra használja, amire csak szeretné. Ez az elv még vállalati szinten is arra épít, hogy támogatja és kiegészíti az emberi képességeket, gondoljunk csak a vállalatirányitási, döntéstámogató- és analitikus rendszerekre, amik mindennapi társai a céges alkalmazottaknak és vezetőknek. A fejlesztések másik, kevéssé előrehaladott irányzata nem kiegészítené szeretné az embert, hanem sokkal inkább kiteljesíteni, mert vallja: van még bőven rejtett kapacitás, amit a technológiával kihozhatunk magunkból.

Ez utóbbi elképzelésre kiváló példa a CEEDS névre hallgató, enyhén szólva futurisztikus project, amely az Európai Bizottság társfinanszírozásával indult 2010-ben, és túlhaladva a 4 évre szóló fejlesztési terv felén, kezd kézzel fogható formát ölteni.

A CEEDS problémafelvetése szerint számtalan olyan tudományos terület van az asztronómiától kezdve a régészeten át a közgazdaságig, ahol a kutatóknak óriási - I mean, óriási - adathalmazokkal kell dolgozniuk, és azokból következtetéseket levonni, összefüggéseket meglátni. Az idő folyamán egyre csak duzzadó adatbázisok feldolgozása nem csak egyre több embert, de egyre drágább analizáló rendszereket is igényel, ami a CEEDS project kutató szerint főként azért “pazarlás”, mert az ember kihasználatlan adatfeldolgozó képessége hatalmas, és sokkal intuitívabb, mint az elsőre gondolnánk. A döntések és értelmezések csak csekély része jut el az “éber” tudatig, a feldolgozás zöme mindig az agy észlelésen túli részein történik, ha úgy tetszik a tudatalattiban. Ezt a képességet pedig ki lehet aknázni, csak meg kell találni a módját - ezt a célt tűzte ki a CEEDS.


A tükörfordításban ‘a kollektív tapasztalat empatikus adatrendszere’ névre hallgató fejlesztés két lépésből szeretné kiteljesíteni az ember azon képességeit, amelyek segítségével könnyebben észrevehetőek az adathalmazokban rejlő mintázatok:

  • Először szükség van egy virtuális valóságra, amely segít a felhasználónak a lehető legmélyebben elmerülni a feladatban, és amely megjeleníti körülötte az adathalmazokat.
  • Szükség van egy rendszerre, amely figyeli az emberi test különböző reakcióit, amelyek munka közben merülnek fel, és ezekből következtetéseket leszűrve vezeti a kutató figyelmét olyan területekre, amelyekre az agy tudatalatti szintjei reagálnak, de ez nem jut el a tudatosságig.

A CEEDS kutatói számára mindkettő rendelkezésre áll. A szoba méretű virtuális valóság önmagában nem innováció, láttunk már példát hasonlókra, különösen hadászati és tervezési feladatokra használnak ilyeneket a világ számos pontján, viszont az ezzel összeköttetésben lévő, biológiai jeleket figyelő rendszer példa nélküli robbanás lehet a tudományos világban. A CEEDS ráadásul a “két agy jobb mint egy” elv alapján úgy lett kidolgozva, hogy egyszerre több ember kollaboratív munkáját is képes legyen értelmezni és támogatni, ezzel még pontosabb adatokat nyerve ki az agy tudattalan tartományaiból. A szenzorokból táplálkozó automatika olyan emberi reakciókat vizsgál, mint a szívverés, a szemmozgás, a bőr ellenállása és az agyhullámok.

A BME-ről magyar kutatókat is magába foglaló tudós csoport tehát lényegében az emberi agyat szeretné számítógépként használni az adatok feldolgozásához.

A CEEDS persze számos kérdést felvet, amelyekre csak a kipróbálás után kaphatnánk választ, vagy még akkor sem, hiszen az agy olyan tevékenységeiből próbál táplálkozni a rendszer, amelyek csak a “tünetek” szintjén értelmezhetőek, tehát teljesen visszafejteni és ellenőrizni őket nem lehet. Ettől függetlenül a kutatók állítják: a testünk rengeteg olyan adatot közvetít folyamatosan, amikből bőséges többletinformációhoz lehet jutni, és egy CEEDS-hez hasonló megoldással párosítva az adatok elemzésének egy új korszaka köszönthet be. Olyan korszak, amiben már csak a CEEDS előtti, és utáni időszakot fogunk emlegetni.


Címkék: k+f

A bejegyzés trackback címe:

https://layer11.blog.hu/api/trackback/id/tr484920330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.