virtuális  marketing        qr-kód          3D   esemény      interaktív     google           mobil fizetés             Alt-minds          trend     applikáció     film        k+f   kickstarter         szabadalom    foursquare   fordítás       geofencing   hazai  kinect microsoft ipad
android     tablet  facebook      turizmus      Google glass   NFC chip              gaming       iOS   AR browser    szemüveg   Blackberry     SDK  Wikitude          transzmédia   objektum-felismerés    haptika  startup            gondolatébresztő  CES   okoskönyv       DARPA      hadviselés 

Mobil augmented reality böngészők, és ami mögöttük van

2013/02/12

- Sulák Ádám

Az eMarketer 2012 tavaszán készített prognózisa szerint Amerikában idén már a mobillal rendelkezők 55%-a okostelefont fog használni. Az információ mobilitása gyökeresen megváltoztatta a felhasználói szokásokat; a megosztások és keresések aránya évről-évre nő a mobil piacon és olvad az asztali gépeken. Ráadásul ezek a keresések lokálisak, tehát a mobil használatakor valóságos helyeket, termékeket, szolgáltatásokat keresünk, amikre ott és akkor éppen szükségünk van. Ha létezik olyan megoldás, amit erre az igényre találtak ki, akkor azok a kiterjesztett valóságon alapuló böngészők.

Már ez a tény önmagában elegendő lehetne, hogy az augmented reality böngészők a mindennapok részévé váljanak, mégis ismertségük és a felhasználói táboruk aktivitása borzasztóan elmarad az igény mértékétől, amire ezeket szabták. A probléma legalább annyira a technológiában keresendő, mint az applikációkat fejlesztő cégekben. Ahhoz azonban, hogy megértsük mit jelentenek most az AR böngészők, és mi lehet belőlük a jövőben, célszerű átfutni az alapokon, majd a legnagyobb brandeken, hogy lássuk: kik küzdenek egy ideje a kiterjesztett valóság piacán.

ar_bongeszok_korkep.png

Mit tud egy AR böngésző?


A 2009 óta létező fogalom mögött olyan alkalmazás áll, amely egyesíti a kiterjesztett valóság technológiáját a klasszikus internetes böngészéssel, hogy az okostelefont használva (kamera, GPS, giroszkóp) digitális rétegeket jelenítsen meg a valóságon.

Ezek a rétegek szűrhetőek, kereshetőek, és kizárólag lokális információkat hordoznak, legyen szó szövegről, képről, vagy 3D animációról. Nem nehéz elképzelni, hogy túristaként egy idegen országban mit is jelent rászűrni a látványosságokra, látni azok pontos elhelyezkedését, a legfontosabb információkat, és történelmüket. Ugyanilyen izgalmas lehet egy nagyszabású belvárosi rendezvény követése twitteren, amennyiben a csiripeket megjelenítjük az AR böngészőben, hogy a hírekről lokálisan tájékozódhassunk.

Az AR böngészők – függetlenül attól, melyikről beszélünk – két dologra építik szolgáltatásukat: a térbeli vizuális megjelenítésre, és a kényelmes interakciókra. A böngésző nem csak megjeleníti és érzékelteti egy étterem helyzetét a látótérben, elérhetővé teszi az étteremmel kapcsolatos véleményeket és értékeléseket, vagy akár egy gombnyomással fel is hívhatjuk azt. Mivel őrülten zavaros lenne, ha különböző típusú adatok egyszerre jelennének meg, rétegek illetve csatornák (böngészőtől függ az elnevezés) segítségével válogathatunk a rendelkezésre álló információk közül.

Az információk lokális megjelenítésén túl az AR böngészők ma már egyéb funkciókkal is szolgálnak; a legtöbb alkalmazásba a kiterjesztett valóság alapjának számító képfelismerő algoritmusokat is integráltak, ahogyan vonal- és QR-kód leolvasót is. Így 3 az 1 ben applikációként lehetőségük nyílik, hogy adott esetben üzleti felhasználókra, marketing megbízásokra is szert tehessenek.

A legnagyobb piaci szereplők


Wikitude. A legelső AR böngészőt a Wikitude GmBH készítette elsősorban azzal a céllal, hogy a wikipedia és a google maps lokális tartalmát átültesse kiterjesztett valóság környezetbe, amit a telefon kijelzőjén láthatunk. Mára a Wikitude a kiterjedt együttműködési hálójával a Yelp, a Tripadvisor, a Foursquare és a BBM kiemelt partnere lett, elsőszámú virtuális segítőtársává lépve elő a túristáknak, és a közösségi megosztás szerelmeseinek. Az alkalmazás piacon fellelhető egyéb böngészőkkel ellentétben a Wikitude az egyetlen, amely az összes mobil operációs rendszeren elérhető, sőt, a múlt héten bejelentett BB10 telefonokon egyelőre kizárólagos AR alkalmazás.
Letöltés: Android / iOS / Symbian / Blackberry / Windows


Layar. A 2009-ben indult AR böngésző kicsit más profilt öltött magára, mint a Wikitude, és ez pénzügyileg valószínűleg kifizetődöbb is lett számára. A Layar ugyanis csak másodlagosan “szabad böngésző” (ez inkább marketing számukra), elsősorban a nyomtatott sajtó és egyéb kiadványok életre keltésére fejlesztett eszköz. A Layar meglátta az ugyan még apró, de egyre táguló piaci rést, és megcélozta az igényes magazinok, költségesebb kiadványok, és szóróanyagok világát. A szolgáltatás bárki számára könnyen, külső segítség nélkül használható és integrálható - amennyiben hajlandó megfizetni az árát.
Letöltés: Android / iOS / Blackberry

Junaio. A német Metaio úgy gondolta, ezt a területet már csak úgy érdemes megcélozni, ha minden funkciót egy szoftverbe gyúr - képfelismerés, kódolvasás, AR böngészés, és beépített web böngésző. A kiemelkedő testreszabhatóság (gyakorlatilag mindent mi állíthatunk be) és a rengeteg funkció igazi vegyesfelvágotatt csinált belőle. Kicsit emlékeztet a Facebook-ra abból a szempontból, hogy a versenytársak újdonságait pillanatok alatt beépíti, de akadnak egyedi ötleteik is: már béta verzióban tesztelik a különböző neves épületeket felismerő, és azokat kiterjesztő funkciót.
Letöltés: Android / iOS

Akadályok


A statisztikák mögött érdekes tanulság húzódik meg: a 3 legnagyobb AR böngésző együtt több mint 50 millió letöltést tudhat magáénak, ami alapján bárki azt gondolná, hogy ezek az alkalmazások népszerűek. A fejlesztők által kiadott információk alapján azonban a felhasználók mindössze 1%-a mondható aktívnak. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába éri el az embereket a kiterjesztett valóságot körülvevő erős médiahype, ha a közvetlen tapasztalatok megszerzése után azt nem tudják sehol beilleszteni a szokásaikba, egyszóval nem látnak benne (elegendő) hasznot. 

Ez a tendencia igaz az SDK-kat használó külsős fejlesztők, valamint a közösség által gyártott tartalmakra is: lerí róluk, hogy belekóstoltak saját csatornák és rétegek készítésébe, de mielőtt azokból még bármi lehetett volna, félbehagyták őket. A junaio esetében találkoztam olyan, az épületeket 3D kiterjesztésben megjelenítő réteggel, amit azért kellett beszüntetni, mert a készítője nem tudta biztosítani a modellekhez szükséges szervert és egyéb kapactiást. Ha az AR böngészők nem kezdik el támogatni az ilyen kezdeményezéseket, biztosan nem fog tudni belendülni az appok crowdsourcing jellege.

junaio_ar_bongeszo_1.png
A böngészők használata közben rengeteg olyan gyakorlati probléma is felvetődik (mindegyik szoftver esetében), ami a mobilokban lévő GPS-hez, giroszkóphoz, vagy akár a processzorhoz köthető: történetesen, hogy ezek még bőven fejlődésre szorulnak. A megjelenített lokális tartalmak a girószkóppal együtt rezegnek, csúszkálnak a kijelzőn, és ha a GPS is elkezd tévedni, szabályosan vadászni kell az elemeket, mert össze-vissza “folynak”. Ezt a jelenséget számtalan mobilon megfigyelhetjük, és egyaránt sújtja az összes operációs rendszert, félő tehát, hogy a technológiai alap még nem adott ahhoz, hogy ezek a funkciók élvezhetően működjenek.

Ha ez megoldódna, felmerül egy újabb probléma: az AR böngészők funkciója, ami egy telefon kijelzőjén keresztül képtelen betölteni a saját szerepét. Mindaddig, amíg egy térképhez, brosúrához, vagy magához a telefonhoz hasonlóan a kezünkben kell tartani a kijelzőt, a lokális böngészés inkább kényelmetlen nyűg, mintsem valódi élmény. A lustaság és a kényelmi elvárás mára olyan erős lett a kütyükkel szemben, hogy egy ilyen megoldás már “nem fér bele” - ezt válthatnák ki az augmented reality szemüvegek. Ha a látvány közvetlenül a szemünk előtt jelenne meg, és szabadon ki-be kapcsolható lenne, a felhasználókban is jóval nagyobb hajlandóság mutatkozna az AR böngészők használata iránt.

Végül egy furcsa paradoxon: a fentebb említett hármasfogat piaci harca egyáltalán nem tesz jót a felhasználóknak. Az applikációk erősen függnek a mögöttük lévő adatbázistól, hiszen a képfelismerés, a lokációs információk, és lényegében minden csak azért működhet, mert az alkalmazás “fel van rá készítve”. Mindhárom böngésző ugyanazokból a nyílt információkból (wikipedia, google maps, foursquare, twitter) építette fel az alapokat, és hogy ezen felül milyen többlettartalmat tudnak kínálni, főként a felhasználókon múlik, akik viszont erősen szétszórtak. Kevesen vannak, és ők sem egy helyen összpontosulnak, így elesnek annak lehetőségétől, hogy lassan de biztosan egy hatalmas adatbázissal rendelkező AR böngészőt használhassanak.

Amíg ezek az alapvető dolgok nem változnak pozitív irányba, addig az AR böngészőknek biztosan nem jut nagyobb szelet abból a bizonyos tortából.


A bejegyzés trackback címe:

https://layer11.blog.hu/api/trackback/id/tr415076247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.