virtuális  marketing        qr-kód          3D   esemény      interaktív     google           mobil fizetés             Alt-minds          trend     applikáció     film        k+f   kickstarter         szabadalom    foursquare   fordítás       geofencing   hazai  kinect microsoft ipad
android     tablet  facebook      turizmus      Google glass   NFC chip              gaming       iOS   AR browser    szemüveg   Blackberry     SDK  Wikitude          transzmédia   objektum-felismerés    haptika  startup            gondolatébresztő  CES   okoskönyv       DARPA      hadviselés 

Így változtatta meg a Microsoft Kinect a robotikát

2013/04/03

- TamasSzabo

Manapság már nem is gondolunk bele, a Microsoft milyen hatalmas lökést adott annak idején a gesztus-érzékeny irányítás és ezáltal a virtuális valósággal való összeolvadásunk fejlődési pályájának. Amikor 2010 vége felé (pont a karácsonyi időszakban, ha valaki még emlékszik) piacra dobták az anno csak egy konzol – az Xbox 360 – mozgásérzékelős kontroller rendszerének szánt Kinectet, a userek még nem is sejtették, hogy a Microsoft ezzel kiengedi a szellemet a palackból.

A Kinect előtti jó húsz évben a különféle, a környezetüket valós időben érzékelő rendszerek meglehetősen ormótlan és rádaásul hétköznapi hobbisták számára elérhetetlenül drága eszközök voltak. Azok a letapogató lézerek és egyéb berendezések amelyeket annak idején csak kutató egyetemek laborjai engedhettek meg maguknak és ráadásul csak pontatlan, de legalábbis kétdimenziós képet tudtak rögzíteni arról, ami körülöttük van, felváltották a jóval olcsóbb, mégis 3D mapolást lehetővé tevő sztereo kamerák. Ugyan a megjelenéskor 150$-ba kerülő Kinect az egyszeri felhasználó számára nem volt több, mint egy a játékok irányítását testmozdulatokkal lehetővé tévő kiegészítő, a robotikával foglalkozó harduserek és hivatásosok szemében egy nagyon olcsó, eszméletlenül könnyű kamerát jelentett, amely valós idejű 3D leképezést tesz lehetővé.

kinect_drone_quad_copter.jpg

Már megjelenésének első heteiben jónéhányan kezdtek azon dolgozni, hogy az eszköz drivereit visszafejtve – és kissé átmodifikálva – nem rendeltetésszerű használhatóságra bírják rá a Kinectet. Nagyon rövid idő leforgása alatt kezdtek felszivárogni a videomegosztókra olyan tartalmak, amelyeken a megszállott keménymag DIY fejlesztéseit mutatták be működés közben. Csak néhány kezdeti páldát hozva a mára milliónyi közül, a Berkley Egyetem néhány ifjú titánja egy quadrokopterre szerelte a Kinectet, így teljesen önálló manőverezésre képessé tette a járművet, vagy ott volt a Warwick Egyetem egyik laborjában dolgozó kis csapat, akik egy olyan robotot építettek, amely földrengés sújtotta – tehát igen nehezen járható – területeken képes magát folyamatosan pozicionálva kutatni a túlélők után.

Nem csak robotmániások kaparintották kezük közé a Kinectet, ó, nem uram. Vizuális és zeneművészek, kutatók a tudományterületek széles skálájáról. De ahhoz, hogy saját projekthez használhassák az Xbox kiegjét, egy önálló driverkitre volt szükség, amit azonban a kitartó hackerek készítettek el. A Microsoft hozzáállása a kezdeti ellenzésből szép lassan csendesen elfogadón keresztül vált vérmes támogatóvá.

A boltokba kerülés idején a Adafruit egy kis ösztönzéssel szeretett volna élni, így 1000$-os jutalmat ajánlott fel annak a vállalkozó szellemnek, aki elsőként tölt fel driverkitet az oldalukra. Közvetlenül a start utáni napokban Microsoft oldalról még erőteljes ellenérzésekbe botlott a dolog, ám mind a heckerek, mind az Adafruit hajthatatlan volt, s néhány ellenséges nyilatkozat hatására a díj 3000$-ra nőtt. Bizonyos Kyle Machulis Berkley-ben elkezdett dolgozni az ügyön letapogatva az USB csatlakozás jelforgalmát, ám mivel ő lefeküdt aludni, egy európai – egészen pontosan spanyol – hacker vitte el a pénzjutalmat.

kinect_hack_microsoft.jpg

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Microsoft már több fejlesztői készletet is elérhetővé tett annak érdekében, hogy megkönnyítse a modderek dolgát. Eleinte a kommunikáció ugyan terhes volt némi fenyegetőzéstől, de pár nappal később, 2010 november 19-én egy rádióinterjúban Alex Kipman (a Kinect mögött álló egyik lángelme) az egyik hallgató által beküldött kérdésre (miszerint fog-e beszélni az eszközt meghekkelő figuráról) a következőt válaszolta – technikailag nem történt hekkelés, hiszen lényegében csak annyi történt, hogy az USB kábelt birizgálták, amelynek jelforgalmát készakarva nem titkosítottuk. – Tehát akkor senkit nem fognak bíróság elé citálni – hangzott az újabb kérdés. – Dehogy! – mondta akkor Kipman.

Így kezdődött hát az a hihetetlen erejű hullám, amelynek eredményeképpen cégen belül is lendületet – és nem mellesleg dollármilliókat – kapott a projekt további fejlődése. Tavaly megjelent a Kinect for Windows, vagyis a dedikáltan asztali oprendszerhez optimalizált eszköz, és idén napvilágott látot a Fusion rendszer és a hozzá tartozó UI az Interactions is.

Sőt, manapság a Microsoft laborjaiban őrült tempóban készülnek az újabb és újabb koncepciók, mint például az Illumiroom, vagy az a holodeck jellegű projekt, amelynek keretében egy teljesen interaktív falfelület fogja pásztázni a mozdulatainkat és reagálni rájuk. Az Adafruit Open Kinect versenye mögött névtelenül egy a Microsofttól frissen a Google-höz igazoló fejlesztő, Johnny Chung Lee bújt meg, aki aztán egy blogbejegyzésében fedte fel inkognitóját. Amikor a Wired riportere 2011-ben kérdezte az ügyről, azt nyilatkozta – Életem leghasznosabban elköltött 3000 dollárja volt.

De ami még ennél is fontosabb, hogy a Microsoft egyik hatalmas koponyája is a DIY fejlesztések mellett voksolt. Amikor később a stratégiájáért felelős igazgatót, Craig Mundie-t is igyekeztek szóra bírni a Kinectet saját akaratukhoz hajlító hekkerekről és az általuk kitalált vadiúj funkciókról, ő csak ennyit mondott – Minden pontosan úgy történik, ahogyan elterveztük.


A bejegyzés trackback címe:

https://layer11.blog.hu/api/trackback/id/tr355164648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.