A debreceni Szilícium Mező története egészen 2001-ig nyúlik vissza, amikor a helyi iparkamara és a megyei illetékesek közös döntése alapján lefektették egy regionális fejlesztési központ alapjait. Ennek a tervnek a lelke lett a Debreceni Egyetem, amely a kelet-magyarországi és határon túli térségekben zászlóvivőnek számít az információtechnológiai kutatásokban és megvalósításokban, remek inkubátort szolgáltatva ezáltal későbbi projectekhez. A program szokásos hazai tempóval csörtetett előre, vagyis hét évet kellett várni az első regionális IT összefogásra, a debreceni Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszterre, amit 2008 nyarán alapított 21 tagvállalat, hogy együttműködésükkel felpörgessék a húzóágazatnak számító informatika innovációját.

Ahogy a Klaszter weboldalán lévő vízió fogalmaz: “A Szilícium Mező fő célkitűzése egy olyan - a régió anyagi és szellemi erőforrásaira támaszkodó - informatikai komplexum létrehozása, ahol az ötletek megjelenésétől kezdve, a kutatáson keresztül a termelésig és az értékesítés támogatásáig a teljes innovációs lánc megvalósulhat. A létrejövő informatikai vonzáscentrum lehetővé teszi az egyetemi illetve a gazdálkodó szférában elkülönülten meglévő tudás egyesítését, a létrejövő szinergiahatások üzleti hasznosítását a foglalkoztatás regionális növelése, a magasabb jövedelemtermelés valamint a térség hosszú távon fenntartható versenyképességének biztosítása érdekében.”

A Klaszterhez azóta csatlakozott cégek között megtalálhatóak a hazai IT piac meghatározó cégei, mint a Delta Informatika Zrt., a Freesoft Nyrt., vagy az Albacomp RI Kft., akiknek neve minden bizonnyal jól mutat a 54 milliárd összköltségvetésű megaproject neve mellett, amiből 36 milliárd állami és Uniós támogatás formájában került összekalapozásra.

A meghatározó piaci szereplők fontosságát mi sem mutatja jobban, minthogy a Freesoft tulajdonában álló Humansoft egyik leányvállalata, a SziMe3D Kft. nyerte az utóbbi idők egyik legizgalmasabb K+F támogatását. A közel 1,5 milliárd költségvetésű, 3D-s megoldásokra fókuszáló project négy nagyobb fejlesztést foglal magába a turizmus, az oktatás és a sport terén.

A fejlesztett termékek a project hivatalos anyaga szerint a következők:

• A 3DAR a hazai műemlékek és kiemelt nemzeti fontosságú tárgyi emlékek 3D digitális megőrzésének módját fejleszti tovább és muzeális, turisztikai, oktatási hasznosítását végzi azáltal, hogy 3D kiterjesztett valóságot (Augmented Reality) hoz létre.

• A 3DSyllabus kifejlesztése, mely során egy olyan szoftverrendszer kialakítása történik, amely elősegíti az oktatók számára az oktatási folyamatok támogatását 3D-s tananyagok elkészítésével. Az elkészítendő szoftverrendszer tartalmaz egy szerkesztő programot, amelyben a tananyagok összeállíthatók, illetve több (platformra) különböző lejátszó alkalmazás készül minden platformra, így a tananyagok megtekintése nem ütközhet akadályba.

• A projekt része egy integrált utazásközvetítő informatikai rendszer, a SmartTravel megvalósíthatóságának kutatása, egy piacképes, teljes funkcionalitású prototípus rendszer kifejlesztése: utazásszervezők, TDM szervezetek és más turisztikai szereplők közös adatbázisba szervezett kínálatának, hozzáférési szintekre bontott kezelése, értékesítése, valamint az értékesítők és terméktulajdonosok közti elszámolása, továbbá kiemelten, a közös multimédia adattárban tárolt úticél és szálloda képek, videók egységes, 3D-s szemüveg nélküli képi technológiával történő megjelenítése.

• A FootballAvatar egy kísérleti fejlesztésen alapul, amely a DVSC-TEVA különböző szakosztályainak a bevonásával lesz elvégezve. Fő újdonságtartalma, hogy a labdarúgókat és edzőiket a számítógépes szimulációkban absztrahálni képes adathalmazok (avatárok) írnák le, és a jövőbeli viselkedésekkel kapcsolatos kérdésekre adna választ, döntéstámogató rendszerként. A fejlesztendő videó feldolgozás arra a kérdésre is választ adhat, mit lát a pályán a játékos. A futball szakembereknek ez fontos információ, de ma egyetlen piacon lévő termék sem tudja ezt az információt megadni.

Az projectanyag alapján kifejezetten előremutató kezdeményezések indultak meg a klaszternek köszönhetően, és melegen üdvözöljük a technológiailag igencsak elmaradt magyar közoktatás fejlesztését megcélzó Syllabust, akárcsak a hazai turisztikai élet mögötti rendszer integrálását szívügyének tekintő SmartTravelt, ami a langyuló turisztikát talán pozitívabb pályára állíthatja. A kérdés csupán annyi: át tudjuk-e lépni saját árnyékunkat, és belátható időn belül meg tudjuk-e valósítani mindezeket a gyakorlatban? Ellenkező esetben ezek csupán jól hangzó ötletek, és másfél milliárd forint.