Míg az Egyesült Államok réges rég “megtért” országnak számít az elektronikus fizetés szempontjából, addig Európa és különösen Magyarország még mindig gyerekcipőben jár. Hiába rendelkezik idehaza a lakosság jelentős hányada bankkártyával, a fizetések többsége még mindig készpénzzel vagy átutalással történik, és a Mastercard idei felmérése szerint a kártyatulajok 15%-a egyáltalán nem is fizet ily módon. Ennek fényében kicsit korainak tűnhet az NFC alapú (érintésmentes) fizetésről beszélni, ami hiába gyors és biztonságos, több akadállyal is szembe kell nézzen, mielőtt az átlagember hétköznapjainak részévé válik.
Az első komoly akadály az NFC technológia elterjedése előtt a felhasználói szokások lassú változása, ami Magyarországon hatványozottan érvényesül. Idehaza még a fejlettebb régiókban is rengeteg időre van szüksége az embereknek, amíg befogadnak és megszoknak egy-egy technológiai újdonságot, legyen az bármennyire kényelmes vagy innovatív. A másik megoldandó probléma, hogy az érintésmentes (főként a mobilos) fizetés gördülékeny működéséhez számtalan partner együttműködésére van szükség a bankoktól kezdve a telekommunikációs cégeken át a kiskereskedőkig. Az utóbbiak különösen fontos láncszemet alkotnak a gépezetben, ugyanis a kutatások szerint elsősorban kiskeredelmi termékekért hajlandóak így fizetni az emberek.
Mobiltárca és NFC pilot
A 2011 júniusában alapított Magyar Mobiltárca Szövetség mindkét akadállyal szembe megy; egyaránt próbálják népszerűsíteni az NFC alapú mobilfizetést, és megteremteni a működtetéséhez szükséges - partneri együttműködésből fakadó - infrastruktúrát. Ehhez a hátteret a szövetség hat tagja biztosítja: a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone, az OTP, a Mastercard, és a Supershop. Hatuk összefogásából születik meg a 2012 végére, 2013 elejére datált ‘Mobiltárca’ névre hallgató telefonos alkalmazás, amely idahaza az első olyan kereskedelmi célú NFC app lehet, ami egységes keretet jelentene, és biztosítaná, hogy minél több helyen olajozott legyen az elfogadás. Ahogy a szövetség oldalán is áll, “a SIM-alapú NFC elfogadottságának és elterjedésének kulcsa, hogy minél több iparágban, szegmensben aknázzák ki a technológia előnyeit”.
Egy országos szintű összefogásból megvalósítható NFC alkalmazás nem csak a tranzakciók pontos nyomonkövetésére ad lehetőséget, de egyéb szolgáltatásokkal is összeköthető, mint a különféle hűségkártyák, vagy a manapság reneszánszukat élő kuponok, amelyekhez ezután semmilyen kézzel fogható egységre nem lesz szükség. Az NFC pénzügyi felhasználását szorgalmazók szerint a nyomon követhetőség elősegíti a vásárlókban a tudatosságot, ugyanis egy ilyen applikáció segítségével az emberek folyamatosan tisztában lehetnek a költségeikkel, a vásárlások típusával, és ezekből az információkból következtetéseket vonhatnak le.
Magyarországon az első érintésmentes mobilfizetési tesztet (úgynevezett pilotot) 2011-ben tartották a Sziget Fesztiválon, ahol a már jól bevált Metapay kártyák mellett egy nagyjából 200 bloggerből, újságíróból, céges alkalmazottból álló szűk kör kipróbálhatta a mobilfizetést is. A Vodafone által prezentált technológia lényege mindössze annyi, hogy a Metapay kártyákban is lévő NFC chipet telefonba integrálják, ezt követően pedig egy alkalmazás segítségével már megvalósítható a tranzakció, elég csak leolvasó közelébe helyezni a mobilunkat. Mivel egyelőre nagyon kevés olyan telefon van, ami gyárilag rendelkezik NFC chippel, a Vodafone más megoldást választott: a kiosztott Samsung Galaxy S Plus készülekekben speciális NFC-s SIM kártya és ahhoz illesztett antenna biztosította az eszközök közti kommunikációt.
Kis kiegészítés, hogy a T-city program keretein belül “kiokosított” Szolnok városában szintén tesztelés alatt van a mobilfizetési rendszer - bár egyelőre csak buszjegyet tudnak vásárolni a kísérletben részt vevők.
NFC kártyában
Amíg az eszközök és szolgáltatások integrálásának csúcsát jelentő mobilfizetés infrastruktúrája kristályosodik, a kártyakibocsátók léptek, és megalkották a PayPass névre keresztelt érintésmentes matricát, ami remek áthidaló megoldásnak tűnt arra a néhány évre, amíg a mobiltárcához hasonló megoldások gyökeret vernek. A 2010 óta Magyarországon is elérhető PayPass tulajdonképpen egy matricába ágyazott NFC chip, amit jellemzően a bankkártyára ragasztanak az igénylést követően, de az OTP-nél például javasolni szokták a telefon hátlapját is, ezzel szoktatva őket a közelgő mobilfizetésre.
Az elsődleges célközönség magától értetődően az aktív kártyahasználók tábora volt, akik a gyakori kártyahasználatnak köszönhetően egyben remek tesztelőknek is bizonyultak egy későbbi szondázáshoz. Az első évben a kártya kifizetési limitje 3 ezer forint volt, amiből rögvest leszűrhető: a PayPass elsősorban a mindennapi, kisebb vásárlásoknál szeretne gyors megoldássá válni, megtakarítva a pin-kóddal bajlódás idejét. Ezt később 5 ezer forintra emelték, mára pedig megnövekedett az elfogadóhelyek száma, ahogy a hálózathoz csatlakozott kereskedőké is.
Ahogy az első év tapasztalait összefoglaló előadásában Benyó Péter az OTP Bank főosztályvezetője elmondta, a kereskedőknek rendszeres oktatásra van szükségük ahhoz, hogy a PayPass technológia előnyeit kiaknázhassák, s így a vásárlás olajozott legyen. Ehhez képest az elmúlt két év tapasztalatai épp az ellenkezőjéről tanúskodnak: ha az alkalmazottaknak van is részük képzésben, továbbra is tájékozatlanok. Ami 5-10 másodpercet egy fizetésnél nyerhetnénk az NFC-nek köszönhetően, azt az esetek legalább felében el is veszítjük, mert vagy előnytelen helyen tárolják az elfogadó készüléket, vagy az alkalmazottnak fogalma sincs róla, mi az a PayPass. Ha ezek a feltételek meg is vannak teremtve, a rendszer még akkor is lehet ugyanolyan lassú, mint egy pin kódos fizetés esetében, mert a kereskedők jellemzően nem cserélik az elfogadó egységeket korszerűbbekre, így azok gyakran betárcsázós úton létesítenek kapcsolatot a központtal, tehát a fizetés ugyanolyan lomha lesz.
Summárum
És hogy mit hoz a jövő az NFC számára? A mobilpiacot kutató brit Juniper Research szerint még idén 240 milliárd dollár értékben bonyolítanak majd tranzakciót mobilon keresztül az emberek (világszinten), ami a technológia terjedésének köszönhetően 5 éven belül a háromszorására is emelkedhet. Ebből az NFC alapú tranzakciók 2015-ben már 74 milliárdos szeletet kaparinthatnak meg maguknak, ami ugyan csak kis hányada az egésznek, de figyelembe véve a megoldás kiaknázásához szükséges számos feltételt, ez nem is meglepő.
Magyarországon viszonylag gyorsan reagáltunk a technológiára, és ha a mobiltárca alkalmazás elkészül, már csak a kereskedőknek kell felkészültebbnek lenniük. Ennek gátat szabhat, hogy sokak szerint a PayPass jellegű fizetési rendszerek csak újabb eszközei a bankoknak arra, hogy a legkisebb tranzakciókból is levegyék a magukét, ezért semmi sem motiválja őket a berendezések jól látható helyen tartására, és az alkalmazottak képzésére. Akárhogy is, a lassú víz partot mos elv alapján az NFC néhány éven belül a hétköznapok részévé fog válni, különösen a nagyvárosokban.
