Eddig az Ingress-en kívül egyetlen más játékkal sem foglalkoztunk, most eljött az ideje, hogy bemutassunk párat, hisz a Niantic Project nem az egyetlen a területen. Az augmented reality játékok – szinte nem is létező – piaca annyira gyenge és kiforratlan, hogy felüdülés benne valami eredetit találni, ami ha csak kezdetlegesen is, de jól prezentálja a technológiát.

Warp Runner

A logikai játékok egészen furcsa árnyalatát kelti életre a Warp runner, ami tavaly ősszel került be a két legnagyobb mobil oprendszer áruházába. Az utóbbi egy-két évben egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Unity3D fejlesztői környezetben elkészített játékban kis digitális hősünk fogságba esett a valóságban, ahonnan csak mi segíthetünk neki kijutni. A szabadulás kulcsát mindig ugyanazon feladat jelenti: jussunk el a teleporthoz, amit különböző akadályok határolnak. Karakterünknek egyetlen képessége van: meg tudja változtatni a talaj szerkezetét, ezáltal megemelni vagy süllyeszteni azt. Minden feladvány megoldható “csupán” annyival, hogy a teret rendezzük magunk körül - ami eleinte egyszerű feladatnak tűnik, ám ahogyan az lenni szokott, egyre többet fogunk gondolkodni.

A játék kiterjesztése nagyon pofásra sikerült; a hivatalos markert csak ki kell nyomtatni, és az alkalmazás pillanatok alatt felismeri, majd létrehozza belőle a négyzethálós játékteret. Az a megoldás, ahogyan a háttér megjelenése a talaj süllyesztésével vagy emelésével együtt deformálódik, különösen tetszett – ez az aprócska illúzió és a markerből létrehozott játéktér az egyetlen ugyanis, ami a kiterjesztett valóság hatását kelti. Ha ez nem volna, akár egy szimpla webes játék is lehetne.

Marker letöltés: Itt
App letöltés: android / iOS

Hoops AR. A második befutónk egyszerű, mint egy faék, ám jó példával szolgál, hogy miként lehet kiemelkedni az átlag AR appok közül: kell egy ötletes kapcsolódási pont a valósághoz, és stílus. Történt ugyanis két éve, hogy egy szimpla NBA mérkőzésen a látogatók nem hétköznapi jegyet kaptak, hanem félig-meddig virtuálisat. A Hoops AR alkalmazás segítségével ha a nézők beolvasták a jegyet, az egy virtuális kosárpályává változott, amiben egy figurával kell kosárra dobálni. Amolyan japán hack’n’slash stílusban pörgethetjük a kombókat, hogy aztán még további bónuszokat vadásszunk - igazi időgyilkos két félidő közt a nézőtéren, vagy a büfében.

A grafika egyszerű és kíválóan megmunkált, össze-vissza lehet forgatni a virtuális kosárpályát, mindenhogy működik, és a jó optimalizálásnak köszönhetően gyengébb telefonokon is elfogadhatóan fut.

Marker letöltés: Itt
App letöltés: android /  iOS

Az eMarketer 2012 tavaszán készített prognózisa szerint Amerikában idén már a mobillal rendelkezők 55%-a okostelefont fog használni. Az információ mobilitása gyökeresen megváltoztatta a felhasználói szokásokat; a megosztások és keresések aránya évről-évre nő a mobil piacon és olvad az asztali gépeken. Ráadásul ezek a keresések lokálisak, tehát a mobil használatakor valóságos helyeket, termékeket, szolgáltatásokat keresünk, amikre ott és akkor éppen szükségünk van. Ha létezik olyan megoldás, amit erre az igényre találtak ki, akkor azok a kiterjesztett valóságon alapuló böngészők.

Már ez a tény önmagában elegendő lehetne, hogy az augmented reality böngészők a mindennapok részévé váljanak, mégis ismertségük és a felhasználói táboruk aktivitása borzasztóan elmarad az igény mértékétől, amire ezeket szabták. A probléma legalább annyira a technológiában keresendő, mint az applikációkat fejlesztő cégekben. Ahhoz azonban, hogy megértsük mit jelentenek most az AR böngészők, és mi lehet belőlük a jövőben, célszerű átfutni az alapokon, majd a legnagyobb brandeken, hogy lássuk: kik küzdenek egy ideje a kiterjesztett valóság piacán.

Számtalan izgalmas fejlesztés közül az idei év egyik várható nagy slágere a 3D nyomtatás lesz. Maga a technológia nem mai elképzelés, a sci-fi folklórban régóta közhely, ipari felhasználása pedig elég hétköznapinak nevezhető. Ami miatt mégis berobbant a köztudatba, az a 3D nyomtatók méretének drasztikus csökkenése, és egyre szerteágazóbb képességeik, aminek köszönhetően egyre kisebb vállalkozások is élhetnek a tárgynyomtatás előnyeivel. Erre remek példa Miamiban székelő Flomio startup egyik új szolgáltatása, az NFC taggel ellátott tárgyak 3D nyomtatása.

A Flomio portfóliójából nem mellesleg egy izgalmas startup képe körvonalazódik, ami önmagában sokat elárul a technológia jövőbeni felhasználási potenciáljairól. A mögötte álló csapat a lehető legjobb pillanatban próbál lecsapni az NFC iránt érdeklődőkre, és a kínált termékek árát elnézve a céljuk mindenkihez eljuttatni ezt az eszközt - magánszemélyektől a kisvállalatokon át a nagyobb cégekig. A kickstarteren közel 100 ezer dollárral megtámogatott startup ötletei az egész piaci kínálatot meghatározhatják.

Az ‘NFC actions’ nevű, ingyenes alkalmazásuk (Androidra) segítségével magunk írhatjuk felül az arra alkalmas NFC tageket, és olyan funkciókkal láthatjuk el őket, mint: bizonyos alkalmazások futtatása, foursquare check-in egy adott lokációra, automatizált csatlakozás kódolt wifi-re, vagy azonnali telefonhívás előre kijelölt számra.

Az app debütálása jelzés értékkel szolgál, hogy a cég szeretne a lakossági felhasználás területére betörni, hogy mire mindenki zsebében NFC chippel ellátott mobil lesz, már markáns jelenlétre tehessen szert. A szoftver mellé kétféle tag-et is árulnak, attól függően, hogy mire szeretnénk használni.

A ‘cloud’ tag esetében a kijelölt szekvencia (hogy mi történjen pontosan leolvasáskor) a felhőben tárolódik, tehát internetkapcsolat szükséges a működtetéshez, azonban cserébe az ‘cloud’ tag olcsó, hiszen csak 64 bájtos a tárolókapacitása. Ezzel szemben a ‘quick’ tag már 1MB információ hordozására képes, így ezeket a drágább chipeket célszerű olyan összetettebb szekvenciákra használni, amikhez nincs szükség internetkapcsolatra.

A Flomio másik, limitált szériás terméke a ‘Gema NFC Super Tag’, ami lényegében egy NFC alapú billentyűzet, igaz, mindössze öt gombot tartalmaz a béta verzió, és erősen kísérleti stádiumban van. A GEMAtouch-al közösen piacra dobott eszköz lényegében NFC chipekkel ellátott kartonlap, amire rá kell helyeznünk a telefonunkat, és onnantól bizonyos funkciók (kalibrálhatóak) annak segítségével vezérelhetőek. Egyelőre nincs ötletem, hogy a mobilos játékok könnyebb kezelhetőségén túl milyen célokat szolgálhat, az ötlet minden esetre érdekes.

Végül visszakanyarodva a 3D nyomtatókhoz, ejtsünk néhány szót a Flomio legújabb projectjéről, a 3D nyomtatott, NFC chippel felszerelt figurákról. Pár héttel ezelőtt a Disney már előállt az NFC-vel felszerelt játékfigurák ötletével, amit a legújabb videójátékukhoz gyártanának - ezek a hősök egy dokkolóba helyezve életre kelnek a játékban, tanulnak, fejlődnek, a figurában lévő chip pedig tárolja ezen adatokat. A Flomio lényegében ugyanezt a technológiát kínálja, bár némileg másképp közelít a kérdéshez: ők az augmented reality és a márkaerősítés terén látnak fantáziát ezekben a kis gyártmányokban, amivel elsősorban a cégeket célozzák meg. A kapacitásuk 15x15x15 cm-es figurákra terjed ki, és ezen belül bármilyen 3D-ben megtervezett modellt legyártanak, majd postára adnak bárkinek.

Azt hiszem ezek után a közösségi interakcióra kínált NFC-s baseball sapka már nem igazán lep meg senkit.

A látványos, de főként szórakoztatóipari és/vagy marketing célú fejlesztéseken kívül bizony vannak más területei is az innovációnak. Természetesen, ahogy szinte mindenki tudja, az igazán menő fejlesztéseket és újításokat mindig a hadiipar szippantja fel és csak hónapokkal, vagy évekkel később szembesülünk velük piaci termék formájában. A most következőkben egy olyan cikksorozat első részét olvashatjátok, amelyben bemutatjuk, miként hasznosítja a hadiipar vagy éppen a gyógyászat azokat a fejlesztéseket, amikről általában írunk a blog oldalain. 

AR a Pentagon megbízásából

Mivel az USA rendelkezik a világ egyik legjobban felszerelt hadseregével és most is alkalmaznak olyan technológiákat, amelyek súrolják a kiterjesztett valóság határát, nem annyira meglepő, ha ehhez hasonló fejlesztéshez kap egy cég szövetségi forrást. A helikopter- és vadászpilóták sisakjaiban használatos kijelzők, a fejmozgással irányítható gépágyúk és rakéták, valamint hasonló speciális célzó berendezések már eddig is fontos részt képeztek a pilóták felszerelésében, ám most egy minden eddiginél komplexebb megoldásra kapott pénzt egy szemüvegbe épített kijelzők gyártásával foglalkozó cég.

A hordható interfészek fejlesztésében és gyártásában már korábban bizonyító Innovega Inc. munkásságára tavaly az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) és annak egy háttérszerve, a DARPA (Defense Advanced Research Project Agency) is látványosan felfigyelt. Az ügynökség komoly összeggel (7 millió dollárral) támogatja idén az Innovega projektjét, melynek keretében egy több rétegű, kiterjesztett valóságot használó hordható display megvalósítása és hadrendbe állítása a cél.

Az iOptik névre hallgató gadget nem más, mint egy kontaktlencse, beépített képmegjelenítő rendszerrel és többféle szűrővel a beérkező fénysugarak manipulálására. Ezen a kütyün már korábban dolgozott a cég, ám most a rendszer kiegészült egy szemüveg jellegű eszközzel is, amely így két rétegen akár 3D formák megjelenítésére is képes lesz a hétköznapi 3D szemüvegeknél alkalmazott polarizált fény technológia segítségével. Az iOptik nem szimplán a Project Glass-hoz vagy a Vuzix-hez hasonló, látómezőnk egyik sarkában ott lévő megjelenítést tesz lehetővé. Egy katona teljes látóterében képes akár a látottakhoz kapcsolódó többlet információ, de teljesen független tartalom kijelzőjeként működni, plusz a normál kontakt lencse funkcióit is betöltheti.

Gondoljunk csak bele – az egyszerű G.I. vagy mesterlövész egységek képesek lesznek maguk előtt látni egy épület három dimenziós rajzát, amelyben a célterület vagy a likvidálásra váró célszemély folyamatosan valós időben megjeleníthető. Sőt, egyéb többlet információ – mint az ellenséges egységek száma, a saját egységek száma és állapota, de akár térben való elhelyezkedése is – mind megjelenhetnek a dupla fókuszú kijelzőn, külön rétegeken is.

A komplex készülék egyébként az idei CES-en is bemutatásra került – sőt, a The Verge techblog rövid videóval be is számolt róla –, ugyanis az Innovega az idei év harmadik negyedévében, de legkésőbb jövő tavasszal szeretné a harcoló egységek kezébe adni, sőt, 2015-re a vásárlói piacra szánja a terméket. Tulajdonságait illetően az iOptikhoz képest az agyon hypeolt Project Glass vagy a Microsoft hasonló próbálkozásai is olcsó játékszernek tűnhetnek; ez az új kijelző típus olyan közel hozhatja az augmentált valóság tökéletesen az érzékelésbe intergálódását, amellyel eddig csupán cyberpunk és egyéb sci-fi művekben találkozhattunk.

Sorozatunk következő részében foglalkozunk majd a DARPA “Project Avatar” programjával, amely igencsak más fókuszba helyezheti a hadviselést, ha valóban hadrendbe állítják.

A Research in Motion-re (új nevén: Blackberry) már ráfért a megújulás; az eddigi készülékek elavultak és szoftveresen alultámogatottak voltak, az új modell meg már sokadszorra csúszott. A most bejelentett Blackberry 10 készülékek, és az új operációs rendszer egy sor olyan fejlesztést tartalmaznak, amivel a kanadaiak visszaszerezhetik reputációjukat. Az újdonságok egyike, hogy a Z10 és Q10 modellek minden téren NFC támogatottak.

A két készülékben elhelyezett NFC chipnek és az azt támogató alkalmazásoknak köszönhetően a felhasználók előtt megnyílik egy új érintkezési csatorna. A telefonok egymás “érintésével” cserélhetnek képeket, videókat, alkalmazásokat, vagy csatlakozhatnak egy headsethez. A támogatás zöld utat ad az érintésmentes fizetés elterjedésének, amire a BB híresen biztonságos rendszere pozitív előjelet tehet. Az érdemi kommunikáció - a fájlátvitel esetében - persze bluetooth-on történik, az NFC chip az aktiváló szerepét tölti be.

Az üzleti szférát megcélzó BB10 egy másik fontos előrelépést is elkönyvelhet, ez pedig a BBM kontaktok és digitális névjegykártyák azonnali cseréje. Bár időbe telik, amíg az NFC-képes telefonok elterjednek, a legnagyobb és leggyorsabb felvevőpiac minden bizonnyal pont a vállalati szektor lesz.

A névjegyek és rövid üzenetek azonnali cseréjét eddig olyan eszközök látták el, mint a Poken, amely már Magyarországon is megvetette a lábát. A Poken egy NFC-re kihegyezett, kulcstartó méretű eszköz, amely a fenti célokat szolgálta eddig, és üzletembereknek próbálta eladni magát. Mára elkészült a Poken applikáció is, ami jelzi, hogy a vállalat felkészült a változásra. A változás pedig eljött, az okostelefonokra számtalan NFC-s alkalmazás készülhet, amelyek a fizetésen és a névjegykártya cserén túl nyereményjátékokra, reklámra, online szociális interakciókra is használhatók.

Az új Blackberry modellek tulajdonosait egyébként 70 000, az új operációs rendszerre optimalizált alkalmazás várja. A RIM mindent megtett, hogy az új telefonra feltett céget megmentse; még egy SDK-t is kiadtak android fejlesztőknek, hogy könnyebben portolhassák alkalmazásaikat az új, 10-es platformra.

Bár a cégek pont olyan aktívan használják most Európa-szerte a QR-kódokat, ahogyan 1-2 éve megjósolható volt, az átlag felhasználó számára a pontkódok még mindig idegenek. Ennek oka kettős: az egyik a QR hibás felhasználása, ami csalódást okoz a felhasználóknak, a másik a barátságtalan megjelenésük. Ez utóbbira kínál megoldást egy izraeli startup, a Visualead.

A cég szerint a QR-kódok látványvilága sokkal inkább a gépeknek szól, mintsem a látszatra érzékeny embereknek, ezért sok potenciális leolvasástól esnek el a kódok készítői. A Visualead úgy kíván ezen változtatni, hogy a pontkódok kinézetét a felülethez igazítja, lényegében “beolvasztja” azt a környezetbe. Méghozzá teszi ezt a megjelenés 70%-ának átalakításával, ugyanis ekkor még teljes biztonsággal leolvasható a 2 dimenziós kód.

“Úgy vélem a termékünk kiemelkedő házassága a QR-kódoknak, és a képfelismerő technológiáknak; lényegében egy láthatatlan QR-kód” - mondja Nevo Alva a cég társalapítója és CEO-ja. Hogy mennyire tartja innovatívnak ezt a megoldást Nevo, más sem bizonyítja jobban, mint a szolgáltatás ára. A pofonegyszerűen használható, frappáns weboldalon bármilyen képet kiválaszthatunk 5000x5000 pixelig, és az interaktív felület segítségével bárhol elhelyezhetjük rajta a kívánt kódot - hogy ezután mi történik, az már csak a pénztárcánkon múlik.

A Visualead 3 szolgáltatási típust értékesít: az ingyenes, a prémium és a gold tartalom, ami lényegében két dologban különböztethető meg - a QR-kód “beolvadásának” mértékében és a supportban. Az ingyenes kódgenerátor egy 50%-ban áttetsző képet alkot, amely pofás ugyan, de távol áll a fejlesztés határaitól. A második - prémium - csomag csak 54%-os “áttűnést” garantál, viszont megnyílik a kódok utólagos módosításának (print után is hasznos), és leolvasási analitikájának lehetősége, mindezt 14 dollárért generálásonként. A Visualead zászlóshajója pedig a gold csomag, amely 72%-os beolvadást, és teljes supportot ígér, elsőre kicsit meghökkentő, 56 dolláros árért generálásonként.

Látható, hogy a startup nem nyújt komplexebb szolgáltatást a már jól megszokott, nyomott áron működtetett generátorokhoz képest, de nem is ez adja el. Ha ez a technológia kiforr, és a cég által ígért harmadik generációs változat is eljön, az új korszakot indíthat el a QR-kódok történelmében, amit akár nevezhetünk 2.0-nak is. Épp ezért kár, hogy a siker csak részben múlik rajtuk, ugyanis a szolgáltatás előnye egyben hátránya is lehet: a diszkrétebb megjelenés a háttérbe szoríthatja a kódokat. Eddig ugyan ormótlanok voltak, a fekete-fehér pontkódok feltűnően virítottak mindenütt, és azonnal felismerhetőek voltak. Eddig is akadtak egyedire tervezett QR-kódok, de közel sem olvadtak be ennyire. A Visualead kódjai merőben mások, és ez még nem tudni hogyan hat a felhasználókra, különösen ha az otthonukon kívüli leolvasásokat vizsgáljuk. 

Egyébként meglepő, hogy (még a nagyok figyelembe vételével is) milyen kevés vállalat élt eddig az egyedire designolt QR-kódok lehetőségével. Pedig Denso Wave fejlesztette forradalmi eszköz egyik legerősebb tulajdonsága a magas hibakorrekciós képessége, vagyis, hogy a kód kinézete bizonyos mértékig megváltoztatható, a tartalmi mégis leolvasható marad. Ennek segítségével rengeteg ötletes kód készülhetett volna már akkor is, ha csak a cégek 5%-a élt volna ehhez a lehetőséggel. Ráadásul egy amerikában végzett kutatás szerint az emberek hajlamosabbak engedni a kiváncsiságuknak, ha színesítő elemek díszítik a pontkódot, vagy olyan márkajelzést látnak rajta, amivel már könnyedén azonosíthatnak meglévő információkat.